ODIN

A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja BUR, anyja BESZTLA, ODIN pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója.
Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani és láthatatlanná lenni, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor belenézett a Bölcsesség Kútjába, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a rúnákat tartalmazó, bölcsességet jelentő pálcikákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban.
Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, LOKI, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. ODIN állandó kísérői: két hollója HUGINN és MUNINN (azaz gondolat és emlékezet), két farkasa FREKI és GERI , nyolclábú lova, SLEIPNIR, és híres dárdája, a Gungnir, amelyet a törpék készítettek, és amely tulajdonságaiban nagyon hasonlít a modernkor nyomkövető rakétáihoz. ODIN isten Yule idején a SLEIPNIRen járja a világot, és minden jóval halmozza el az embereket. Bár piros sapkát és mellényt nem hord, mégis felismerhetjük benne a mi Mikulásunkat…

ODINt sok néven emlegetik még:
Mindenek Atyja,
Aki Örvend a Háborúnak,
Komor,
Rabló,
Harmadik,
Félszemű,
Legnagyobb,
Igazságok Tudója,
GRIMNNIR,
Csuklyás Férfi,
Pálcát Hordó GONDLIR.
WODEN (WODAN) - innen ered az angol nyelvben a Wednesday (Szerda) (Woden's Day módosult alakban)