Bansí

A bansí (banshee) az ír ' bean sí ' szóból ered ("nő a tündérdombról"). Egy női szellem az ír mitológiában, általában a halál előjelének tartják és a Másvilág hírnökének.

Az aos sí ("dombok népe", "béke népe") , úgy hiszik a kerszténység előtti kelta istenségek túlélői, a természet szellemei. Úgy is utalnak rájuk mint 'bukott angyalokra'. Legtöbbször tündérként említik őket, és a bansít úgy írják le "tündér nő".

Az ír legendában a bansí jajgat a ház körül, ha valaki a házban meg fog halni. Ha több bansí jelenik meg egyszerre, az fontos vagy szent ember halálát jelzi. Vannak családok akikről azt tartják, hogy bansík állnak a szolgálatukban, és sírásuk előre jelzi egy családtag halálát. A hagyomány szerint, ha egy ír falubéli meghalt, egy nőnek kellett énekelni egy siratódalt a temetésén. A legenda szerint öt nagy kelta családnak, név szerint: az O'Grady, az O'Neill, az O'Brien, az O'Connor, és a Kavanagh család tagjainak a siratódalt egy tündér nőnek kellett énekelni.
A mesék néha utalnak arra, hogy a bansít bár tündérnek hívják, olyan nő szelleme, akit meggyilkoltak, vagy gyermekszülés közben halt meg.

A bansík főleg fehér vagy szürke ruhában járnak, hosszú, szőke hajukat ezüst fésűvel gondozzák (valamilyen összefüggésbe hozható a helyi sellő mítoszokkal) . Egy ír történet arról szól, hogy ha ezüst fésűt találunk valahol, soha nem szabad felvenni, mert a bansík (vagy más történetekben sellők) tették oda, hogy gyanútlan embereket to lure unsuspecting humans, will spirit such gullible humans away. Más történetek szerint zöld, vörös, vagy fekete a ruhájuk és szürke köpönyegük van.