Ász-istenek (Æsir)

A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgardot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg, s ekkor kitört az istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével végződött. Azontúl az istenek békében éltek együtt Asgardban.

Az Ászok a harcos istenek, akiknek ősalakjai az indoeurópai népvándorlások korában kerültek az északi mitológiákba.

Fontosabb Ász-istenek:
ODIN
THOR
TYR
LOKI
BALDR

Ván-istenek (Vanir)

A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgardot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg, s ekkor kitört az istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével végződött. Azontúl az istenek békében éltek együtt Asgardban.

Bár a békeszerető Ván-istenek később költöztek Asgardba, a kutatók szerint a mitológiák legősibb rétegéből jöttek, hiszen ők a termékenységistenek skandináv megszemélyesítői.

Fontosabb Ván-istenek:
NJÖRD
FREY
FREYA

FREYA

A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője, aki macskák vonta kocsiján közlekedik. Könnyen osztogatta kegyeit: LOKI szerint híres nyakékéért, a Bríszingamenért négy törpével töltött el egy-egy éjszakát. Egy másik legenda úgy tartja, mikor FREYA aludt, az ármányos LOKI levágta az összes szép szőke haját, és nem akarta visszaadni FREYÁnak, csak ha hozzámegy feleségül. Mikor ezt THOR meghallotta, a Mjöllnirrel elpáholta LOKIt, és kényszerítette arra, hogy engesztelje ki a hölgyet. LOKI sajnálta, de nem tudott mást tenni, ezért a törpékkel csináltatott neki aranyból egy szép hajat, és nyakláncot is kapott tőle, a Bríszingament.

FREYA ODINnak is segített: mint a valkűrök vezetője, a Valhallában ő fogadta az elesett hősöket, és minden második harcost ő vendégelt meg. Az ő áldását kérték a meddő asszonyok, és általában nagy tiszteletnek örvendett a nők körében.

Más neveken is említik különböző területeken:
FRIIA (német)
FREA (longobárd)
FRIGE (angolszász)

Az angol nyelvben a Friday (Péntek) az ő nevéből ered: Frige's Day módosult alakja, a németben pedig a Freitag.

TYR

Tacitus Germania című művében MARS istennel azonosítja, mint hadistent. Bár ezt a funkcióját ODIN ténykedése elhalványította, TYR mégis nagy tiszteletben állt a skandinávok között mint bölcs, bátor isten. Ő az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy megetesse a vad FENRIRt. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a farkast a törpék által készített eltéphetetlen lánccal, TYR FENRIR szájába dugta a karját, jelezve, hogy az állat megbízhat benne. De a farkas leharapta a karját, amikor rájött, hogy becsapták.

Mint a legbecsületesebb, ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thinggyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok.

Az angol nyelvben a Tuesday (Kedd) az ő nevéből ered: Tyr's Day módosult alakja.

ODIN

A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja BUR, anyja BESZTLA, ODIN pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója.
Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani és láthatatlanná lenni, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor belenézett a Bölcsesség Kútjába, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a rúnákat tartalmazó, bölcsességet jelentő pálcikákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban.
Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, LOKI, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. ODIN állandó kísérői: két hollója HUGINN és MUNINN (azaz gondolat és emlékezet), két farkasa FREKI és GERI , nyolclábú lova, SLEIPNIR, és híres dárdája, a Gungnir, amelyet a törpék készítettek, és amely tulajdonságaiban nagyon hasonlít a modernkor nyomkövető rakétáihoz. ODIN isten Yule idején a SLEIPNIRen járja a világot, és minden jóval halmozza el az embereket. Bár piros sapkát és mellényt nem hord, mégis felismerhetjük benne a mi Mikulásunkat…

ODINt sok néven emlegetik még:
Mindenek Atyja,
Aki Örvend a Háborúnak,
Komor,
Rabló,
Harmadik,
Félszemű,
Legnagyobb,
Igazságok Tudója,
GRIMNNIR,
Csuklyás Férfi,
Pálcát Hordó GONDLIR.
WODEN (WODAN) - innen ered az angol nyelvben a Wednesday (Szerda) (Woden's Day módosult alakban)

THOR

THOR, a legnépszerűbb isten, ODIN és JÖRD, a Föld fia, a mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene, akinek fő feladata az emberek védelme az óriások ellen. Kecskék vonta szekéren jár, és csodás tárgyak tették félelmetes harcossá: egy öv, mely megkétszerezte az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a Mjölnir, amely villámokat szórt, ha gazdája eldobta, és visszatért, mint a bumeráng. A kalapácsot természetesen a törpék készítették.

THOR ODINnal ellentétben nem volt rosszakaratú, sem túl okos, ezért gyakran volt apja tréfáinak céltáblája. De jóindulattal viseltetett az emberek, főleg a parasztok iránt, gondoskodott a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és az asszonyok termékenységéről. Ő nem a harcosok, hanem a fegyvert viselő parasztok istene volt. Lobbanékony volt, de jóságos, akit gyakran lépre csaltak, ezért sokszor rászorult LOKI segítségére.

Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak. Brémai Ádám leírásából tudjuk, hogy az uppsalai templomban három óriási istenszobor állt: ODINé, FREYé és középen, a főhelyen THORé.

Mikor THOR isten kalapácsát ellopta egy TRYM nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak FREYA istennő kezéért, THOR menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz. Robosztus külsejének és szakállának ellenére nem vette észre, így visszaszerezhette a jogos tulajdonát.

Egyéb nevei:
DONAR (német)

Az angol nyelvben a Thursday (Csütörtök) az ő nevéből ered: Thor's Day módosult alakja, valamint a német Donnerstag (Donars Tag).

LOKI

Loki, a csalfa, hitszegő isten nem volt született Ász, Odin fogadott testvéreként került Asgardba. Feleségül vette Angrboda óriásasszonyt, aki három szörnyet szült neki: Fenrir farkast, Midgard kígyóját és Hélt, az alvilág asszonyát. Loki, mint óriás, maga is képes volt utódok létrehozására. Ő ellette Szleipnirt, Odin lovát.

Loki a legsötétebb jellem az istenek között, aki a rosszat önmagáért szereti. Csalással szerzi meg, vagy ellopja azt, amire szüksége van, de olykor kényszer hatására cselekszik. Amikor Tjászi óriás kezére játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül kényszerítették Lokit, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit pedig megölték.

Odinhoz hasonlóan ő is tudott láthatatlanná válni és alakot váltani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek és az óriások között történt, és tudását fel is használta: rágalmazott és sebeket tépett fel, viszályokat támasztott. Igazi Mefisztó volt, akinek az intrika a lételeme. De Baldr isten meggyilkolásával túl ment minden határon, és az istenek rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták és egy kígyó mérge csöpögött rá állandóan.